●Forrócsoki közepette közölt hír●

Elie

Felmentem a szobámba feltölteni a telónkat, Christ lent maradt. Azt mondta addig csinál forrócsokit. Most tényleg igazán jól jönne, mert ki kellene üríteni a fejünket, hosszú volt a tegnapi éjszaka. Majd lementem, és már ott is ült a kanapén, várva engem a kakaókkal az asztalon.
- Na, rádugtad a töltőre a mobilokat? - kérdezte Christ.
- Igen. Látom te is megcsináltad a forrócsokit. - válaszoltam, közben leültem mellé és elvettem az asztalról a kakaót.
- Ugye tudod, hogy... Öhm... szóval... beszélhetnénk?
- Miről lenne szó? - kérdeztem tőle. Mit akar ez kérdezni?
- Hát, ugye nem vagy vak? 
- Miért lennék az? Ezt most nem értem, mi a fenét habogsz? Nyögd már ki!
- Hát, szóval, tetszik, - kezdte el mondatát lassan, de én közbe szóltam.
- Kicsoda? Nekem mindent elmondhatsz, tudod jól! 
- Hát... szóval.. Z... Za...
- Ki az?!
- Zay...
- Zayn?
- Hát őh, igen. Igen ő! 
- Hát, erre gondoltam. Amúgy mi történt a koncerten? Mesélj Christina! - szóltam rá.
- Köszöntünk. Meg hát. Nem akart elengedni. Fura volt. Meg hát, nagyon aranyos. Már el akartam menni, és utánam szólt, hogy, szóval, megakarja nézni a... a... a... azt a... azt a képet, amit csináltam vele. - mesélte.
- Értem, szerintem, tetszel neki! És, neked is tetszik ő. Tehát összefogtok jönni! Az biztos! - mondtam neki.
- Ez lehetetlen! Miért tetszenék pont én neki? Pont én?! Biztos, hogy nem. Nem hiszem. - szomorkodott a semmiért.
- Dehogyisnem!  Tuti biztos! Kipirosodott amikor beszálltunk, és még a nevedre is pontosan emlékezett. A teljes nevedre! Érted?
- Hát na és? Csak meglepődött, hogy én vagyok. Vagyis nem így akartam mondani, vagyis de, mert az utolsók között voltam, és így megjegyezte a nevemet! Ennyi. Meg egy kicsit, hogy is mondjam, szóval, öhm... 
- Egyszóval érdekesnek talált, és megtetszettél neki! Ennyi!
- Szerinted, tényleg van nála esélyem? Nem, biztos hogy nincs! - Christina, te hülye vagy! 
- Igen van! Ez biztos! Elhiheted!
- Hát, köszönöm de én nem hiszem... Na, és, veletek történt valami, Harryvel?
- Ugyan mi? Csak megtudtam, hogy szörnyen idegesítő! - csak rá gondoltam, és ahw! De ezt Christ nem tudhatja meg! Viszont, tényleg idegesítő!
- Mi van?! Mondd meg! Most! Te is mesélj! - kiabált rám Christi.
- Hát az úgy volt, hogy nem számítottam rá, hogy akar velem kicsit tovább beszélni... Hamar akartam vele a képet megcsinálni, vagyis a többi fiúnál ez nem volt gyors... - kezdtem bele.
- Na, igen! És? - faggatózott még jobban.
- Kivettem a mobilomat, és hát, kikapta a kezemből! - ha csak erre gondolok egyből a szemét szó jut eszembe!
- Mi van?! Úhh, unatkozott! Szerintem... A fiúkkal is ezt szokta csinálni!
- Lehet. Na szóval és csak akkor adta vissza, ha beszélgettünk még egy kicsit...
- Te szent répa! Úristen! Na, és mit akart tudni? - kíváncsiskodóan kérdezett.
- Semmit, hülyeségeket kérdezett. Megcsináltuk ezután a képet, és elköszöntünk. 
- Ennyi?!
- Igen, ennyi!
- Biztos!?
- Biztos!
- Igen?!
- Hát, még szöszinek hívott.
- Oh My God! Te tetszel Harrynek!
- Szerinted, vagyis, hát, tényleg?! Én nem hiszem. És én nem tudnék úgy rá nézni. - feleltem.
- Hazudsz!
- Most igazat mondok! - pedig hazudtam...
- Megcsikizlek! - majd felálltam, és elkezdtem futni, de elkapott, és szét csikizett. Kapd be El! Eközben már teljesen feltöltődtek a telefonok, és megszólalt, mármint az enyém.
- Te jó ég! Csörög a telefon! - kiabáltam.
- Jujj tényleg, de kié? Mert egyforma a csengőhangunk! - az LWWY!
- Menjünk fel, és nézzük meg! - szólalt El. Felmentünk, és az enyém volt.
- Igen? - szóltam bele a mobilba.
- Szia Christina! - Zayn hívott.
- Szia Zayn! Mi újság? - olyan hihetetlen, hogy Zayn Malik hívott! Óh, Istenem!
- Az a helyzet, hogy azért hívtalak, mert Courtney kutyája eltűnt! Nagyon ki van érte. - közli a rossz hírt.  
- Micsoda?! Úristen! Pontosan mikor? - kiakadtam, amikor megtudtam.
- Hát, még mi sem tudjuk, hogy mikor. Szerintem tegnap este kóborolhatott el valamerre.
- Megnéztétek már mindenhol?
- Ahol csak lehet meg! Itt a buli helyszínén is, meg nálunk is, és Courtneyéknál is. Fogalmunk nincs merre lehet. Nincs nálatok? - mondta Zayn.
- Nálunk nem hiszem, de megnézem. - megnéztem, de nálunk sincs sehol. - Sajnos nálunk sincs! Sajnálom! - mondtam.
- Értem. Nos, akkor szia, mond meg Elienek, hogy üdvözlöm! - köszönt Zayn.
- Ne menj még! Mi is a címe annak a bárnak? Elmegyünk segíteni megkeresni! Sajnálom Courtneyt is, és szerencsétlen kutyust is! - mondtam szomorúan. Majd megadta a címét, és eljött értünk Zayn, és Hazza is. 

Courtney

- Ajj, Istenem, hol lehet? Ezt nem hiszem el! Hol lehetsz Sparky? Szegény kutyusom! - zokogva kiabáltam, Niall vállán.
- Nyugodj meg Court! Hidd el, meg lesz! Csak valamerre elkószált! Meglesz az! - nyugtatott meg Nialler, olyan kedves velem! Majd bejön Zayn.
- Na, megtudtál valamit? Náluk van? - kérdezte Niall Zayntől.
- Sajnos, nem. De jönnek a lányok, pontosabban Harry és én lemegyünk értük. Rendben Court? Nyugodj meg, úgyis meglesz a kiskutyád! - nyugtatgatott Zayn is.
- Rendben! - de én csak tovább zokogtam Niall vállán, nem nagyon voltam éppen nyugodt állapotban...
- Itt vagy már Harry?! Nehogy siess haver! Végül is csak egy fél pár zokniról van szó! - ezt kiabálta Harrynek Zayn, amikor kiment az ajtón.

Zayn

- Bocsánat, csak nem találtam a cipőmet. Indulhatunk! - ordította Harry.
- Végre! Megvan a cipőd? - nevettem egyet, majd beszálltunk. Én vezettem.
- Amúgy, mi a véleményed a lányokról? Kedvesnek tűnnek, nem? - kérdeztem.
- Igen, nagyon aranyosak! Miért kérded? 
- Csak úgy, szöszi... Göndörke... - kacsintottam rá.
- Hagyjál Zayn! A visszapillantó tükröt is csak arra használod, hogy magadat bámuld benne! Teljes név! - nevetett rajtam.
- Hahaha! Nem vagy vicces Harold! Tudom hogy tetszik neked azaz Elie! Látszik rajtad. De, kedves csajnak látom. Nem kellene neki is csak úgy a szívét összetörni. - szóltam rá.
- Pont az beszél aki most szakított! Azt is tudom, hogy neked meg a barna tetszik! És, garantálom, hogy megszerzem szöszit! Arra mérget vehetsz!
- Oké haver. Én is, az biztos! Csak én normálisan bánok majd vele. Nem dobom el egy után. Próbálkozhatnál te is hosszabb kapcsolatokkal.
- Ígérem, hogy ez most az lesz! - ezt felelte a göndör. Azután nem is sokára megérkeztünk.
- Nyitom! - kiabálta ki egy hang.
- Szia Christi! Akkor jöttök? - kérdeztem Christtől, mert ő nyitott ajtót.  
- Oh, szia Zayn! Persze, segítünk megkeresni. Indulhatunk Elie?! Itt vannak! - köszönt. Hátra fordult, és kiabált Elienek.
- Persze! Már megyek is! - szólt ki Elie.
- Tudtok már róla valamit? - kérdezte Christ.
- Sajnos nem. Még mindig nem. - válaszoltam.
- Na, és, Court már jobban érzi magát?
- Nem, csak még szomorúbb. Niall van vele. - mondtam.
- Tényleg nincs köztük semmi? Olyan cukik lennének együtt!- Niall kilőve. Mármint, ő nem tetszhet neki!
- Szerintem Niallnek tuti tetszik. De szerintem Court viszonozza is ezt!
- Gondoltam! És akkor Niall nem is eszik most?
- Azta, tényleg! Niall már vagy 3 órája nem evett semmit! 
- Ez már valami! Cukik! - majd kijött Elie, és elindultunk.
- Hol van a többi három srác? - kérdezte El.
- Liam elvileg elugrott a boltba valami kajáért, mert gondolta Niallnek úgyis kell, és nem otthon vagyunk. - erre kuncogtak a lányok. - Louis és Eleanor már rég elmentek randizni, még mielőtt a kutyát észrevettük volna. Nem is szóltunk nekik. Niall pedig ott maradt vigasztalni Cortot. - válaszolt Harry.
- Jujj, Niall olyan aranyos! - szólalt fel Elie.
- Igen nagyon az! - mondta Harry. Beszélgettünk tovább a csajokkal, észre sem vettük az idő csak úgy elszállt. Mintha szórakozni mentünk volna, és nem egy elveszett kutyát keresgélni.

Niall

- Valaki kopogott! Biztos a srácok és a lányok. Kinyissam, vagy kinyitod te Court? Én szívesen kinyitom, ha neked nincs kedved felállni! - mondtam Courtnak.
- Oké, akkor én itt maradnék. Nyisd ki légy szíves te! Köszönöm Niall, kedves lenne tőled. - szomorkodva felelt. Jaj, úgy sajnálom!
- Megyek! Egy perc! - kiabáltam az ajtó felé. Majd kinyitom és hát... - Sziasztok srá... - nem is ők voltak. - Mármint, bocsánat, jó napot!
- Magának is jó napot fiatal ember! Tegnap este találtunk a környéken egy kiskutyát. Megnézné, hogy nem az övé-e? - szólalt egy fura, öreg alak.
- Persze! Éppen a barátomnak tűnt el nemrég a kutyája. - válaszoltam.
- Akkor jöjjön! - majd elkezdett a kocsija felé menni, és kinyitotta a hátulját. Sintérkocsi volt. Valószínűleg az ember is sintéres volt. Ott ült benne a kicsi Sparky! Hát ezt nem hiszem el!
- Nagyon köszönöm! Ez a mi kutyánk! Még egyszer köszönöm! - köszöntem meg.
- Semmiség, ez a munkám! További jobb napot, mert már megvan a kutya! A viszontlátásra!
- Várjon még! Nem kér jutalmat?
- Ne butáskodjon már! Nem kérek, azért köszönöm!
- Nem, tessék, elég lesz ennyi!
- Hm... Köszönöm, még ennyi sem kellett volna! A viszontlátásra! - köszönt, majd kívántam neki én is jó napot és elhajtott.
- Nézd csak ki érkezett hozzád Courtney! - kiabáltam és futottam hozzá.

- Kicsoda?! - szomorkásan szólt vissza, majd előre engedtem a kutyust, és befutott hozzá, mármint, Courthoz.
- Sparky! Hát hol jártál eddig? Többet ne csinálj ám ilyet! Nagyon hiányoztál a maminak! Te-te rossz kutyus! - kiabált rá a kutyájára, közben ölelgette a kutyus meg nyalogatta. - Köszönöm Niall! Egyébként hol vannak a srácok? - Hozzám futott egy puszit nyomott az arcomra, és megölelt. Majd elhajolt tőlem, de még karjai mindig belém kapaszkodtak, és azt kérdezte, hogy hol vannak a többiek. Azt hiszem sz... Nem! Vagyis, nem tudom...
- Nem ők voltak itt. Hanem a sintéres kopogott, ő hozta Sparkyt is! És ne nekem köszönd! - feleltem neki, majd vissza húztam, és megint ölelt engem. Letöröltem a könnycseppeit az arcáról, és a hangulata az ellenkezőjére változott. Mosolygott. Ismét kopogást észleltünk.
- Megint kopogtak, kinyissam, vagy te kinyitod? - kérdeztem.
- Te nyisd! Hagy legyen meglepi, hogy itt van Sparky! - nevetett egyet Court.
- Rendicsek! - rákacsintottam, és nevettem. Elindultam az ajtó felé, majd kinyitottam. - Sziasztok srácok! - köszöntem nekik szomorú arccal.
- Szia Niall, sikerült megtudni valamit? - kérdezte Christina.
- Sajnos nem! És nektek? - kérdeztem.
- Sajnos, hát, nekünk sem! - mondta Elie.
- Hol van Court? Megszeretném nézni! - szólalt Christina.
- Igen? És én is! - mondta Elie.
- Bent van. Gyere Courtney! Itt vannak a srácok! - kiabáltam volna be neki, mintha nem tudta volna.
- Megyek, megyek! - előre szaladt Sparky, majd utána Courtney, és nevetett egyet.
- Óh, tehát megvan? Ti kis hazudósok! - mondta Christina és Elie is valami hasonlót.
- Nem, dehogyis vertünk át titeket! - mondta Court kis szerény mosollyal.
- Amíg ti elmentetek értük, addig bekopogott hozzánk egy sintéres. És nála volt a kutya! 5 perccel ezután jöttetek ti. - mondtam én.
- Hmm... Értem. Akkor, azt hiszem rendben van. Örülök, hogy meglett! - mondta Christina.
- Igen. Akkor, örülünk. - mondták pici mosollyal.
- Akkor rendben van minden?! - kérdezte Hazza és Zayn. Bólogatott mindenki. - Mehetünk nálunk? - kérdezték megint.
- Igen! - kiabálta mindenki.