2013. ápr. 25.

●Rejtélyek●

Sziasztok. Szomorú vagyok mert nem jöttek meg a kommentek az előző részhez. 1-2 ember tudatta velem, hogy miért nem írt/tudott írni, de a további emberek meg leszartak... Még egyszer elmondom: MINDENKINEK LEHET ÍRNIA KOMMENTET, mert: NINCS SZÓELLENŐRZÉS, VAN NÉVTELEN.Aki pedig NEM TUD KOMMENTELNI az KATTINTSON IDE: INFORMATION: információk, ahova tudsz küldeni üzenetet, ha nem tudsz kommentelni. Vagy:
Vagy:

(Az a lényeg, hogy értesítsetek arról, hogy olvassátok és, hogy nehogy töröljem a blogot, mert nem is olvassa senki!:)) Egyébként van egy új blogom, ilyen misztikus dolgokról szól!:) Nézzetek be, komizzatok, iratkozzatok fel, mert még nem nagyon van rá jelentkező!;) A BLOGHOT KATT IDE
http://dark-secretsss.blogspot.co.uk/

Jó olvasást!:) <3 xoxo

Előző rész tartalmából:

- Most megyünk neki elmondani, hogy elvileg, csajokkal hozzuk össze... De ez inkább Harrynél hatna.. - nevet Zayn..
- Pff... - ellenzi Elie a többiek meg nevetnek.
- Nyugi már.. Nekem te vagy az egyetlen nő az egész világon - öleli át hátulról Hazza El-t.
- Édes vagy - simogatja meg az arcát El Harrynek.
- Tudom - villant egy fogas mosolyt.
- Egyébként most hol van Liam? - kérdezem.
- A házában. El tudom képzelni, ahogy szomorkodik és azt hiszi, hogy a barátjai elfelejtették a születésnapját. - nevet és csapkod a kezével Louis.
- Aj, ez nem vicces, nekem is rosszul esne, ha ezt hinném... - ütök bele a vállába.
- Egész nap depiznél és a papír zsebkendős dobozzal játszanál- röhög ki Louis.
- Hát ez nem igaz- tiltakozom és nyújtogatom rá a nyelvem.
- De, de ez igaz... - nevet már Elie is.
- Miért vagyok ilyen hamar kiismerhető? - kérdezem inkább ezt magamtól csak éppen hangosan.



- Na mutassátok meg ti mit tudtok felemás csillagocskáim! - szól felénk a másik.

- Elie, a kilencedikes koreográfiánkat elölről, amit a megyei versenyre gyakoroltunk. Arra mind a ketten emlékszünk. - gyorsan súgom oda Elie-nek. Bólintott egyet és már kezdtük is. A zene hatására gyorsabban előadtunk még több saját szexis mozdulattal.

*reggel*

Reggel napfényre ébredtem. Tök jó volt addig, amíg fel nem álltam az ágyból. De aztán meg bele nyílalt a fejembe. Szúrós és fájdalmas érzés a fejfájás. Belebújtam a mamuszomba, majd kihúztam az éjjeli szekrényem második fiókját. Fájdalomcsillapítót kerestem. Kotortam és kotortam és kotortam... Meg van! - kiáltottam fel magamban. Felnyitottam a vizes palackot amit a mamuszom mellett találtam, majd amikor már a számban volt a gyógyszer és már nyelni is akartam rá...

- Jó reggelt szépségem!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
 *Elie szemszöge*
Jól kezdődik a reggelem. Én a földön fekszek meztelenül egy takaróval. Plusz még egy személy az ágyban, különben ki lenne az a dudor az ágy másik szélén?! Felálltam, muszáj valamit magamra kapnom. Közelebb lépkedtem a szekrényemhez, kinyitottam az ajtót, és vettem ki fehérneműket. Aztán egy toppot is kiszedtem, meg egy halásznacit. Miközben vettem a fehér nadrágomat, valami kis sípolást hallottam. Aztán észrevettem, hogy a pasi az ágyban átfordul a másik oldalra.. Majdnem sikítottam, hogy felkel, de szerencsére csak meghallotta a készüléket, és elfordult. Gyorsan felvettem a nadrágot és a topot, siettem megnézni, mit is rejt az az SMS. Megnyitottam és nem hittem a szememnek... Az állt benne, hogy egy Darcy nevű csaj várja ma Harry-t a London Eye-nál és öltözzön fel úgy, hogy ne ismerjék fel...
'Szia Harold! Remélem, akkor jössz ma a London Eye-hoz, mert megígérted a múltkor. Egyébként jó reggelt! Ja és bocsi, hogy nem tudtam elmenni tegnap Liam születésnapi partijára!:( Igazán elmentem volna, de nem engedett a munkafőnököm, és nem szerettem volna, ha kirúgtak volna. Gondolom megértesz! Ha eljössz ma a megbeszélt helyre, odaadom Liam ajándékát és majd te átadod az én nevemben neki!:) Mikor akarsz akkor bemutatni a fiúknak?:D<3 (tudom, ezeket személyesen kellene megbeszélnünk darling<3<3) El ne felejtsd, hogy délután negyed háromra van megbeszélve!<3 Alig várom, hogy láthassalak<3 ui.: ne gyere feltűnő ruhába! Nehogy felismerjenek, és tudjuk, hogy még nem publikus a kapcsolatunk! De már várom, amikor majd elmondod egy interjúban! És ahw.. Bocsi, hogy ilyen hosszú szöveget írtam, de már hiányzol honey!</3 nem láttalak, már vagy 5 napja:( xxxx."
Kitágult szemekkel bámultam a telefon kijelzőjét... Na igen... Ilyenkor önt el teljesen azaz érzés, amikor csalódott vagy... Aztán meg leesik, hogy miről is van szó és dühös leszel és sírhatnékod van és inkább azt kívánod el se olvastad volna és inkább csak kiabálnál sikítoznál...... De pont ilyenkor kellett nekem meglátni, ugye? Amikor arra ébredek Mellette, hogy nincs rajtam ruha és mosolyra húzódik a szám. Amikor már úgy érzed teljesen megbízol benne, amikor mindig csak szeretgetnéd, csókolnád ölelnéd és minden happy... Ha lehetne, most kivágnám a reggelem az életemből. Vagy lehet, hogy jobb, hogy megláttam? Így akarták az égiek, hogy én is csak 2 hét legyek az életében? Mint a többi lány? Nem mi vagyunk egymásnak az igaziak? Az is lehet, hogy elhamarkodom ezt az egészet, és lehet, hogy csak egy őrült rajongó... Nem tudom, de rosszul esik.
Kisétáltam a szobámból át a fürdőbe, megmosakodtam egy kis hideg vízzel. Az arcomat átmostam, karjaimat meg egy kicsit a nyakamat is, hogy térjek észhez. Felkentem egy nagyon kevés alapozót és egy kis szempillaspirált, szájfényt. Nem Tina miatt, ha meglátna, nehogy megrémüljön a kinézetemtől, mert ő már sokszor látott így és ő teljesen más. De ha esetleg Harold szándékozna majd lejönni, akkor ő már más tészta. Azonban, amikor belenéztem a tükörbe, egy összezavarodott lányt láttam. Kénytelen voltam egy-két könnycseppet kiengedni... Muszáj volt, nem bírtam ki tovább. Általában erős vagyok, de.. Most megtanultam igazán szeretni.
Elmentem Christa szobájáig, majd benyitottam.
- Jó reggelt szépségem! - köszönök neki. Nem szól vissza, csak vizet iszik.
- Neked is! Tudod, nagyon fáj a fejem... - fogja meg homlokát Tina.
- Hah.. Nem csak neked- mosolygok.
- Mit csinálunk ma? - kérdezi
- Nem tudom.. - zárom be magam mögött az ajtót.
- Figyelj, te emlékszel valamire a tegnap éjszakáról? - kuncog, majd leül az ágyára.
- Nem nagyon sok mindenre. - pattanok le mellé, és megölelem oldalról.
- Hát én se-válaszol
- Itt van Harry- suttogom
- Tényleg? - fordul felém és néz rám nagy szemekkel.
- Aha- mondom kicsit erőtlenül.
- Na, mi a baj? Nem voltál jó kislány az éjjel? - nevet Tina.
- Háát. Monjduk rá- nevetem el magam, hiszen nem akarom a hülyeségeimmel zaklatni.
- Mi lenne, ha lemennénk kajálni valamit, közben megbeszélnénk a tegnap történteket? - kérdezi vidáman, ahhoz képest, hogy azt mondta szörnyen fáj a feje.
- Benne vagyok- mondom, majd pacsizunk és lebaktatunk a lépcsőn a konyhába.
Megbeszéljük, hogy ő elmegy a péksütishez hozni finomságokat, én meg addig csinálok tojást 3 személyre.

Javában eszünk, meg beszélgetünk, hogy mire is emlékszünk a tegnapiból, amikor leballag drága Styles-,,om" a lépcsőn és besétál hozzánk.
- Jó reggelt csajok, mi jó van enni? - jön hozzám, hogy megcsókoljon, hagyom neki, mert sosem bírok ellenállni, de semmilyen érzés nincsen ebben...Közben Tina köszön neki, egy ,,Jó reggelt Harold, minden ki van pakolva az asztalra," szöveggel. Aztán rám néz felhúzott szemöldökkel Harry egy mosoly kíséretében majd ezt súgja:
- Na, próbálkozzunk még egyszer!- suttogja a fülembe ellenállhatatlan hangon. Átölel hátulról és úgy csókol meg. Most is csak hagyom, de mintha meg se csókolna. Semmi érzésem nincs benne.
- Héééj, te szórakozol velem Ms.Adams? - kérdezi huncutan Harold.
- Aj, hagyj már eszek, hát nem látod? - mondom ezt is olyan, szomorúan, fáradtan.
- Na, mi van Humor Harold, nem volt elég tegnap este? - mondja viccesen Tina Harry-nek és a villájáról rádob egy kis tojás maradékot.
- Te csak fogd be Hiszti Christi!!- és már repül Tina felé is a kajabomba. Elkezdünk dobálozni a süteményekkel és a tükörtojással amiből hatalmas kajacsata lesz.

Amikor vége van, Harold megszólal.
- Ez csodás volt, de ki fogja összetakarítani? - mondja fáradtan.
- Majd te-vágjuk rá egyszerre barátnőmmel.
- Nem nagyon, mert nem én kezdtem, hanem te-mutat rá Tinára- Tina! Szóval te vagy a soron! - beszél Harry
- Hát Elie idegesített, mert nem akart visszacsókolni. - nyújtogatta rám a nyelvét
- TE CSALTÁL MEG- kiabálom ki véletlenül, a szám elé teszem a kezem, aztán egyből elkap a sírógörcs, ők meg ilyen ,,MI VAN?! MIRŐL BESZÉLSZ?!" fejjel néznek rám. Felszaladok a szobámba. Úgy látszik eddig bírtam.

*Harry szemszöge*
Most.. Most... ez...ezt. honnan veszi???!!! Úristenem...
- Hagyd Tina, majd én beszélek vele- veszi az adást és felhúzom a csíkot Elie szobájához és dörömbölni kezdek az ajtón.
- Elie! Elie! Elie nyisd már ki! Beszéljük meg! Félre értetted! Nyisd már ki légy szíves! - kiabálok az ajtója előtt. De csak azt hallom, hogy egyre hangosabban zokog... Erre én is elkezdek sírni. - Elie! Kérlek szépen- beszélek lassabban, itt már elcsuklott a hangom.
- Menj el- hallom ahogy ezt az egy mondatot kinyögi a száján.
- Had beszéljük meg! -kérlelem még mindig. - Honnan veszed te ezt egyáltalán? - kérdezem.
- Ne játszd meg, mert nem vagyok hülye! - kiabálja vissza- Csak kérlek menj el! - beszél még mindig zokogva..
- Akkor csak hagy menjek be egy percre! - sírok jobban, de már nemsokára teli a pohár.
- Kérlek, Harry, most hagyj egyedül! - mondta és már ott sem voltam.
Leszaladtam a lépcsőn amilyen gyorsan csak tudtam és távoztam a bejárati ajtón.

*Christina szemszöge*
Csak kiabálásokat hallottam.. Már felakartam menni, amikor Harry leszáguldott a lépcsőnkön és becsapta maga után a bejárati ajtót. Meg sem tudtam kérdezni, hogy mi is volt... Felmentem Elie szobájához és bekopogtam. A folyosóra lehetett hallani, hogy szegény, hogyan sír...
-  Mondtam már, hogy menj el! - kiabálja ki.
- Tina vagyok. Bemehetek? - kérdezem félénken.
- Gyere- szipog és próbálja abba hagyni a sírást.
- Akarsz mesélni? - nyitok be az ajtón.
- Jó lenne valakinek kiadni az érzéseimet- bólint, de még jobban sír.
- Na, mi volt ez a konyhában? Valamiről tudnom kéne? - bezárom magam mögött az ajtót és leülök mellé a földre, az ágya mellé, majd átölelem.
Nem válaszol, csak egyre jobban sír és egyre jobban ölel engem. Valószínűleg hiányzottak neki is a beszélgetéseink mostanában és nem csak én hiányolom.
- Biztos elakarod mondani? - kérdezem.
- Igen. Csak tudod nehéz kimondani, de akarom- pislog.
- Oké. Én tudok várni. - ölelem vissza. - De, akkor ez mi volt, ez a.. ez a .. ez a 'TE CSALTÁL MEG' ? - kérdezem.
- Reggel... reggel - kezd bele.- Na jó, nem kerülgetem a forrókását elmondom, nekem mindent elmerek mondani. Csak előtte egy kérdés; elment már Harry? - kérdezi aggódóan. Én enyhén bólintok, ő folytatja- Szóval.. szóval reggel... Kapott egy SMS-t Harry... és - és megint elcsuklott a hangja szegényemnek... Ajj.. úgy sajnálom, amikor így látom!
Én csak biztatóan megöleltem szorosabban és nekem is kifolyt néhány könnycsepp a szemeimből. - na szóval... Az állt benne, hogy, hogy, hogy... 
- Itt van még a telefonja? - vágok bele.
- Igen, itt hagyta, az éjjeli szekrényen, melletted- mondja. Elveszem, megnyitom az üzenetet és elolvasom.
Hűha... Háát, elég komolynak tűnik. De ezt nem szabad belebeszélni most! Nagyon kivan, már csak egy ilyen üzenet miatt... Pedig tudhatná, hogy ki is az a Harold Edward Styles. Tudom, nagyon szereti Harry-t, mert már milliószor mondta, már még a találkozásunk előtt is...
- Jaaaj- ölelem meg újra és mosolygok- Ne akadj ki ilyen kis butaságokon! Tudod, ők sztárok, és.. Akár lehetett ez egy őrült vagy bedrogozott fan is! - beszélek biztatóan, hogy nyugodjon meg. - Amúgy, ma pihenjük ki magunkat és holnap meg megbeszélitek! - erre nyel egy nagyot- Jaj, ne izgulj még e miatt! Tudom, tudod, hogy szeret téged Harry, Elie! - mosolygok. - Na, jobban érzed magad? - fürkészem kíváncsian.
- Azt hiszem.
- Ez a beszéd! Na, mivel töltsük a pihenésünket ma?-kérdem.
- Film nézés, lehetnének este rémtörténetek meg majd ami alakul. - mosolyog, és letörli a szemeit.
- Oké, amit csak akarsz sister! - és megint csak megölelem szorosan.
- Olyan jól esik ahogy ölelgetsz, nem tudom mi lenne velem nélküled! - ölel vissza El is.

Egész nap lustultunk és beszélgettünk...