●Cake Day.;)●

ÚJ RÉSZ!:) Remélem tetszik majd... Hiszem azt, hogy érkezik pár komi, és több, mint az előzőnél.. Szomorú vagyok. hogy ilyen kevés lett az előzőnél..:( Jó olvasást. Puszi: Kriszti. xxx

Elie

- De hiszen... Te vörös vagy. Mi lett szöszivel? - kérdezte tőlem fura fejjel Harry.

- Ő már a múlté! - feleltem, szerintem egy kicsit kiakadt.. Na de miért is?! - Vörös lett! - húzogattam vagy kétszer a szemöldököm.

- Öhh... Azt látom... Na de most már nem lehet szöszi a beceneved... - sírást tettetett. Hülye gyerek... Jó értelemben mondtam!

- Jajj ne sírj! - oda futottam hozzá, és a hátát kezdtem simogatni, és színleltettem a megnyugtatását, ahogy ő a sírását. - A becenév megmaradhat, hiszen igazából szőke vagyok. Csak tettetem magam, hogy nem vagyok buta szőke! - mondtam és erre felnevetett, de nem csak ő hanem rajta kívül én is és Louis meg a többiek is.

- Háháháháháhááá! Nem. Nem vagy buta szőke. Hanem buta vörös vagy! - erre meg akartam ütni, és hát, elfutott. Futottam utána. Mint két óvodás. Az egyik göndör másik vörös. Tök jól hangzik! Miközben kergettem, kiment Christina, Louis és Court is.
- Mondták már, hogy hülye vagy Harold? - néztem rá nevetős fejjel.
- Azt hiszem igen.. - vakarta meg a tarkóját. - De tőled hangzik a legjobban! Mellesleg, meddig akarsz kergetni vöröske? - emelte ki a vöröske szót.
- Ameddig el nem kaplak! - befutottunk a konyhába ezalatt. Majd neki mentünk egy óriási tortának. Hűha, ezek aztán nem unatkozhattak! Na szóval... A torta Harry-nek ömlött, én meg neki szaladtam véletlenül. Izéé, öhm, tiszta krémek lettünk.
- Jézusom! - akadtam ki.
- Ajj, nyugi már, csak egy kis torta. Meg amúgy is, örüljenek a srácok, hogy ezt most nem Niall tüntette el! - elkezdett nevetni Harry. Aztán a többiek is.
- TI TORTÁT SÜTÖTTETEK NÉLKÜLEM! Ezt meg milyen okon érdemeltem ki? - mondtam teljesen komoly fejjel.
- Bocsánat. Tudom, imádod az édességet, meg sütni is imádsz, de elmentetek... - kezdett bele Chris. A fiúk semmit sem értettek. Ha szabad csúnyán beszélnem... Kibaszottul szeretem a SÜTIT, CSOKIT, CHIPSET, ÉS MÉG SOK MINDEN MÁST, AMI ÉDESSZÁJÚAKNAK VALÓ... És ezt Christi nagyon is jól tudja! A francba is! Áh, nyugi, nyugodj meg Elie! Semmi baj. De igen is baj van!
- Hé! Hahó! Itt vagy? - lebegtette kezeit előttem Harry.
- Sajnos itt... Ezt még mindig nem hiszem el! - kiabáltam rá a fejükre.
- Ja, hát öh... Te kezdtél el kergetni.. - kezdett bele Hazza. Most ez hogy jön ide? Nélkülem sütöttek tortát!
- Az most mellékes! Ez miért tartozik ide? - néztem rá értetlenkedett fejjel Haroldra.
- Valamiről lemaradtam... - mondta Harry.
mindig a- Szerintem én is... - Louis.
- És én is... - Zayn.
- Szerintem már mindenki... - mondta Liam.
- Szóval... Hogy is kezdjem... Elie imádja ami csoki, vagy csak édes. Hozzáfűzném azt is, hogy még One Direction-el vagyunk egy konyhába összezárva. Sőt, imád sütni. FELFOGTÁTOK? De amúgy, ő hagyott itt minket.. - elmagyarázott mindent Christina.- Nos, szerintem minden igaz. Csak az utolsó mondat kicsit érthetetlen. Egy szóval se mondtátok, hogy ez lesz a napirend! - sikítoztam ott még mindig Harry hátán... Nem szólt, hogy szálljak le. Legalább elmondhatom magamról, hogy Harry Styles hátán ültem tortás öltözékkel. Én vagyok az egyetlen szerintem!
- Jó igaz... Na de... Mindegy. Folytassuk! - majd tapsolt a kezével Christ.
- Oké. Lépjünk EZEN a dolgon csak úgy EGYSZERŰEN túl. Értettem. - mondtam, és emeltem ki az ezen és az egyszerűen szót.
- Jajj nyugi már! Ne légy olyan mint Niall. Fura lenne kettő ilyen emberrel élni. - emelte meg a kezét majd az állát tartotta vele a padlón Harry. Még mindig a hátán ültem!
- Jah... Tényleg.. Észre se vettem! Bocsi Harry! Máris felállok rólad... - mondtam és felálltam a hátáról. Közben a számra tettem a kezem, és mutattam egy peace-t.
- Semmi baj. Könnyű vagy! - nevetett Hazza.
- Még az a szerencse igaz? - én is nevettem.
- Akkor nézzünk ki valamit a szakácskönyvből. - mondta Christina.
- Várjunk csak... Hol van Nialler? - kérdeztem.
- Megharagudott, hogy nem ő adta oda a cukrot Louis-nak. - felelt Hazza.
- Értem... Fogadjuk te adtad neki oda?! - néztem Harry-re.
- Még szép! Az én Louis-om! Larry Stlylinson Forever! - válaszolt gúnyosan Harry.
- Háhá! Attól még egy cukrot a kezébe adhatott volna..
- Hát szerintem is... - lépett be a szobába Niall. Pont ilyenkor mi? Jól tud időzíteni a kis ír manó!
- Szia Niall! - köszöntünk pont egyszerre Court-al Niallernek.
- Sziasztok lányok. Jéé! El-nek vörös a haja! Szerintem így jól áll neked! - mosolygott rám Niall.
- Köszi és szerintem is! - mosolyogtam vissza rá.
- Khmm... Csak én hiányolom az ízlést? - nézett morcosan Harry.
- Mondtam már, hogy szőke vagyok legbelül! - próbáltam érdekeset mondani, hogy nyugodjon meg ez az agyalágyult. Amúgy tök édes.. Az.. Igen!
- Aha.. Köszi. - nyújtotta rám a nyelvét Harry.
- Hülye! - nyújtottam én is rá a nyelvemet.
- Te is! - folytatta a játékot.
- Te jobban! 
- Annál is jobban!
- Leghülyébb!
- A világ hülyéje!
- Na jó nyertél! - oda mentem hozzá, és megveregettem a vállát, majd ott hagytam.
- Tudom! - vágott egy tízezer vattos mosolyt.
- Kezdhetjük végre a délutánt? Legyen ez a délután a legjobb! - kiabált Zayn.
- Miért legyen ez annyira különleges? Nem értelek.?! - nézett rá Chris Zayn-re.
- Mert holnap koncert, és azután is, meg azután is, és azután is. Tehát a következő négy napban minden kőkemény lesz! Tényleg, betudtok majd ugrani valamelyikre?
- Az répa szuper.. - mondtam.
- Hé! Ne használd a répa szót! Amúgy, sütünk répa tortát is? - először ideges felháborodott fejjel nézett, azután felcsillant a szeme az ötletére.
- Egy: Rendben nem használom a te kis répa szavacskádat! - néztem rá flegmán Lou-ra. - Kettő: Felőlem. Biztos finom lesz! - itt már egy kicsit mosolyogtam. - Három: Szerintem a holnaputánira én és Christina betudunk nézni, meg az utsóra. - itt már olyan mosolyt vágtam, mint Harry az előbb.
- Oké! - vágta rá Zouis.
- Szerintem én is megyek majd akkor, amikor a lányok. - mosolygott Court.
- Rendben van! Akkor kezdjük el a mai sütis napot! - mondta Zayn és összecsapta erős kezeit. Minden jól ment a mai napon. Jól éreztük magunkat az agyalágyult szokásainkkal. Niall is jót evett. Én is! Meg a többiek is, de nem úgy, ahogy mi!

Christina

Amikor elhagyták a házat Elie-ék, haza akartam menni, egy kicsit gondolkozni, mert alig voltam mostanában otthon. Mindig a fiúkkal voltunk. Azóta amióta találkoztunk velük, csak egyszer voltunk otthon, akkor is, csak pár órát. Mert ugyanis akkor hívtak minket, hogy elveszett Court kutyája. Alig tudtam Elie-vel is beszélni. Az is kiderült, hogy Courtney tök jó fej! Csak a háza gáz... A cipőmet kötöttem, és akkor bejön az előszobába Zayn. 

- Hé, te csak nem haza készülsz? - nézett rám kérdős fejjel.

- De, mert alig voltam otthon az eltelt napokban.

- Na és?

- Na és? Pihenni sem tudtam. Sem egy kicsit gondolkodni sem. Várom Elie-t haza, és egy kicsit beszélgetni szeretnék vele négyszemközt. Hisz ki tud ki bírni napokat úgy, hogy nem beszél a legjobb barátjával? Szerintem nem csak én vagyok így.. - kezdtem magyarázkodni.

- De mi vagyunk a One Direction! És azért kerestelek, mert úgy gondolták a fiúk, hogy tarthatnánk egy édesség napot! Tudod, sütögetnénk!

 - Igen azt tudom.. Nem tudom... De.

- Nincs semmi de. Igen, vagy nem? Ilyen választ szeretnék csak hallani! - nézett rám kiskutya szemekkel.

- Őhm... Nem.. Igen.. 

- Na! Gyere már! Légyszi!
- Jajj.. Jól van na! Akkor maradok.. Most örülsz?
- Igen. És még rajtam kívül 5 ember! - majd oda sétált hozzám, megfogta a karomat, felakartunk menni a lépcsőn. De Eleanor és Louis-t láttuk a lépcsőn lefelé jönni.
- Na meggyőzted Christina-t? - kérdezte Louis Zayn-től.
- Azt hiszem.. És te Eleanor-t? - Zayn.
- Nem nagyon.. Megy haza.. - Louis.
- Ó! Szóval Eleanor is egyetért velem, hogy kell egy kis időt otthon is tölteni?! - mondtam és csípőre tettem a kezemet.
- Nahát! Te is haza akarsz menni? - nevetett Eleanor.
- Igen. Teljes mértékben! Otthon is kell lenni!
- Szerintem is! Szóval én indulok is! Sziasztok drágák! - mondta Eleanor, majd egy rövid csókot adott Louis-nak.

- Szia Eleanor! - köszöntünk neki, majd nézett rám 'WTF' fejjel.
- Jah, én mégis maradok ezek szerint.. Mert valahogy, de nem tudom, hogy hogyan, de meggyőzött Zayn...
- Nem lehet ellen állni a cuki pofimnak! - vágott egy még aranyosabb fejet, mint a szokásos.
- Értelek.. Na mindegy skacok! Sziasztok! - majd kiviharzott Eleanor az ajtón. Így történt az, hogy itt maradtam...