●Elie and Harry, or Zayn and Tina?●

Sziasztok újra! Úgy kb 2 hónapja nincs friss rész.... Először is bocsánat, de ti sem írtok sok hozzászólást a részekhez!:( Itt lenne a rész, csak annyit mondok, hogy kicsit furcsa és bizonytalan, meglepődő rész lesz! Na de ti majd ezt eldöntitek és megosztjátok velem, remélem!;) See you later guys, good reading!:) xoxoxo
/Az előző részből:

   *Elie szemszöge*

 Gyorsan felvettem a nadrágot és a topot, siettem megnézni, mit is rejt az az SMS. Megnyitottam és nem hittem a szememnek... Az állt benne, hogy egy Darcy nevű csaj várja ma Harry-t a London Eye-nál és öltözzön fel úgy, hogy ne ismerjék fel... 'Szia Harold! Remélem, akkor jössz ma a London Eye-hoz, mert megígérted a múltkor. Egyébként jó reggelt! Ja és bocsi, hogy nem tudtam elmenni tegnap Liam születésnapi partijára!:( Igazán elmentem volna, de nem engedett a munkafőnököm, és nem szerettem volna, ha kirúgtak volna. Gondolom megértesz! Ha eljössz ma a megbeszélt helyre, odaadom Liam ajándékát és majd te átadod az én nevemben neki!:) Mikor akarsz akkor bemutatni a fiúknak?:D<3 (tudom, ezeket személyesen kellene megbeszélnünk darling<3<3) El ne felejtsd, hogy délután negyed háromra van megbeszélve!<3 Alig várom, hogy láthassalak<3 ui.: ne gyere feltűnő ruhába! Nehogy felismerjenek, és tudjuk, hogy még nem publikus a kapcsolatunk! De már várom, amikor majd elmondod egy interjúban! És ahw.. Bocsi, hogy ilyen hosszú szöveget írtam, de már hiányzol honey!</3 nem láttalak, már vagy 5 napja:( xxxx."
Kitágult szemekkel bámultam a telefon kijelzőjét... Na igen... Ilyenkor önt el teljesen azaz érzés, amikor csalódott vagy... Aztán meg leesik, hogy miről is van szó és dühös leszel és sírhatnékod van és inkább azt kívánod el se olvastad volna és inkább csak kiabálnál sikítoznál...... 

 ***

- Jó reggelt szépségem! - köszönök neki. Nem szól vissza, csak vizet iszik.
- Neked is! Tudod, nagyon fáj a fejem... - fogja meg homlokát Tina.
- Hah.. Nem csak neked- mosolygok.
- Mit csinálunk ma? - kérdezi
- Nem tudom.. - zárom be magam mögött az ajtót.
- Figyelj, te emlékszel valamire a tegnap éjszakáról? - kuncog, majd leül az ágyára.
- Nem nagyon sok mindenre. - pattanok le mellé, és megölelem oldalról.
- Hát én se-válaszol
- Itt van Harry- suttogom
- Tényleg? - fordul felém és néz rám nagy szemekkel.
- Aha- mondom kicsit erőtlenül.
- Na, mi a baj? Nem voltál jó kislány az éjjel? - nevet Tina.
- Háát. Monjduk rá- nevetem el magam, hiszen nem akarom a hülyeségeimmel zaklatni.
- Mi lenne, ha lemennénk kajálni valamit, közben megbeszélnénk a tegnap történteket? - kérdezi vidáman, ahhoz képest, hogy azt mondta szörnyen fáj a feje.
- Benne vagyok- mondom, majd pacsizunk és lebaktatunk a lépcsőn a konyhába.
Megbeszéljük, hogy ő elmegy a péksütishez hozni finomságokat, én meg addig csinálok tojást 3 személyre.

*Harry szemszöge*

Most.. Most... ez...ezt. honnan veszi???!!! Úristenem...

- Hagyd Tina, majd én beszélek vele- veszi az adást és felhúzom a csíkot Elie szobájához és dörömbölni kezdek az ajtón.

- Elie! Elie! Elie nyisd már ki! Beszéljük meg! Félre értetted! Nyisd már ki légy szíves! - kiabálok az ajtója előtt. De csak azt hallom, hogy egyre hangosabban zokog... Erre én is elkezdek sírni. - Elie! Kérlek szépen- beszélek lassabban, itt már elcsuklott a hangom.

- Menj el- hallom ahogy ezt az egy mondatot kinyögi a száján.\

*Elie szemszöge*

 Tegnap egész nap csak lustultunk, ha itt az egész nap csak délutánt és estét is jelent. Csak nekem olyan fura ez az egész. Tudhattam volna, hogy Harry, ha mindenkivel olyan, akkor velem is ilyen, ilyen lesz! Igazából tudtam és tudom is, hogy ő ilyen, csak először még a pletyka lapokból nem hittem, hisz mindenki tudja; a 75%-a baromság... Nagyjából. Nos, ma reggel úgy ébredtem fel, hogy láttam magam előtt papír zsebkendőket az ágyon szétszórva, DVD-k a padlón, csokis papírok mindenütt és még valami: egy alvó Tina mellettem. Most mit csináljak?
Megvakarom a fejem búbját, ásítok és nyújtózkodom, aztán a telefonomért nyúlok, hogy vajon hány óra is van. Reggel fél 11. Az már elég késő, úgyhogy kiállok az ágyból.

*

Éppen fogat mosok, amikor megcsörren a telefonom. Harreeeeh hív... Ja, hogy honnan tudom amikor éppen fogamat mosom? Amikor ő hív mindig a More Than This szólal meg... ♥ Gyorsabban végzek a fogmosással. Bemegyek a hálószobámba, és megnézem azt az egy nem fogadott hívást. Igen, tényleg Harold volt az. Míg elkalandozok a gondolataimban, megint megcsörren a telefonom. Kiadja újra a képernyőn a kedvenc képemet róla és a More than this újra elindul.. Most már csak merengek a zenében és, hogy fel vegyem-e vagy ne. Végig kicsöng. Úgy döntöttem le sem rakom, fel sem veszem. Csak nézem a kijelzőt. Amikor leteszi újra hív.. Itt még várok egy kicsit, és akkor veszem fel.

- Mi az, Harry? - kérdezek bele, játszva a házi sárkányt. Bár, még egy kicsit mindig ideges vagyok, de rájöttem, hogy tényleg nem annyira nagy dolog. De mi lehet a háttérben? Ez mindig elszomorít.

- Nem Harry vagyok, hanem Louiiiis- kiabál bele erőteljesen a készülékbe, én meg megsüketülök közben.

- Nem lehetne kicsit halkabban? - kérdezem idegesen. Az agyamra megy ez a gyerek. De persze jó értelemben! De egy kicsit játszadoznom kell még.

- Húú, mitől vagy ilyen ideges? Talán nem ment el a Kinder tojás a teadélutánodra? - nevet a mindig jókedvű hülye gyerek. Bárcsak én is mindig ilyen pozitívan gondolkodnék mint ő.

- Nem vagy vicces Louis. - próbáltam vissza fogni magam a nevetés elől.

- De igen az vagyok! De úúúgy, őszintén. Mi a baj? - kérdezi meg, most már egy cseppnyi komolysággal.

- Semmi- közlöm vele a nagy Hazugságot.

- Ó, tényleg? Egyébként.. Kérdezhetnék valamit a göndörke helyében? - kérdezi halkan. 

- Mire akarsz kilyukadni? Óóóó hát persze... Bocsássak meg. Kösz nem. - mondom ezt már igazi szomorúsággal.

- Majdnem eltaláltad... De nem, nem ezt akartam kérdezni.

- Akkor hát mit? Ugye itt áll melletted az emlegetett szamár? Ha jól sejtem..

- Nem, nincs itt. Egyedül vagyok éppen az erkélyen. Harry épp a fürdőszobában van, én meg azt mondtam neki megyek és felhívom Eleanor-t úgyhogy nem gyanakszik arra, hogy pont most mondom neked el. Azt mondta majd ő elintézi a mai estét és blablablablablaaaa... Lesz egy meglepije ha abba hagyjuk a telefonálást.- meséli el a történteket.

- Na, jól van. De mit akarsz kérdezni? És milyen estét intézel, vagy intéz Harry? - célzok, esetleg, találkozóra szerintem.

- Eljönnél vele ma este egy randira? Hogy megbeszéljétek a dolgokat? - kérdezi elég sejtelmesen Lou.

- Legyen. Hány órakor lenne? - kérdezem.

- Mondjuk, este fél nyolc. Megfelel? - kérdezi erőteljesen Louis.

- Rendben. Hova megyünk majd? - kérdezem.

- Ne kérdezősködj ennyit. Úgyse mondom el, hogy hova mentek.

- Te buta! Azért kérdeztem, hogy milyen ruha lenne a megfelelő. Most már leesett? - kuncogok.

- Ja hogy.. Egy sötét színű estélyi jó lesz, mert oda olyasmit vesznek fel szóval.. De azért annyira nem tudom. Na mindegy estélyi és kész! - mondja zavarodottan én meg csak nevetek.

- Oksa. Van még valami? - kérdezem.

- Nem nincs. Akkor szia Elie! - köszön el.

- Szia-szia! - majd leteszem. Akkor ez is meg van. Lesz mit magyaráznia... Nincs nagyon kedvem el menni, de úgyis tudom, hogy Lou-nak nem lehet nemet mondani. Így hát, ott leszek. Lemegyek Tinához a konyhába, hogy megnézzem mi jót csinál. Ül a pizsamájában és a köntösében a TV előtt a zabpelyhes tál társaságában. Köszönök neki, majd én is csinálok egyet magamnak. Leülök mellé, aztán megszólal.

- Mit csináltál eddig odafent? - kérdezi. 

- Csak Louis hívott. - mosolyodom el.

- Na, miről beszélgetett veled? - kérdez újra Tina.

- Harry-ről. - beszélek teli szájjal, ugyanis elvettem egy chipset a TV előtti üvegasztalról.

- Tényleg? - néz rám felhúzott szemöldökkel.

- Aha. Randira hívott. - beszélek unottan.

- MI VAN? - kérdezi teli-tátott szájjal.

- Mármint, Harry helyében. Azt mondta Harry gyáva volt rá- nevetek Tinán.. De nem pont azt mondta, hogy gyáva.. Hanem inkább célozgatott rá.. na mindegy.

- Ja.. Már mást hittem.. Jézus-neveti el magát ő is.

- Furcsa lett volna. - körözök a szememmel.

- Na és mikorra? - kérdezi.

- Ma estére fél nyolcra. Azt mondta valami estélyit vegyek fel.

- Szupi. - dűl rá a vállamra.

*Louis szemszöge*

Végre ez is megvolt. Csak nézem ezt a gyönyörű tájat. Remek innen a kilátás!
Füllentettem egy-két helyen. Igazából a kis találkáról még semmit nem tud a csajozós göndör. De most megyek neki elmondani.
- Hé Harry! ... Harry! - majd meglátom, hogy a nagy franciaágyon merül a gondolataiban. Mellé ugrok.
- Mi az már megint Louis? - sóhajt egy nagyot.
- Jaj.. Hát annyira semmi különös.. Lesz egy randid, pontosabban egy megbeszélésed ma este. - beszélek tök normálisan.

Rám néz Harry... Gondolkozik, majd mindent elmondok neki, amiről tudnia kell ma este.

*Elie*

- Na, hogy festek? - fordulok Tina felé, ő végig mér engem, majd feláll a fotelből és megölel.

- Gyönyörű. Csak éppen azon gondolkozom, hogy nem lesz-e túl sok ez Harry-nek? - vág egy grimaszt.

- A combom elvisz mindent. - tekintek a lábam felé.

- Ne akarj olyan lábat, amilyen nekem van! Csont és bőr. - mondja Tina.

Én felháborodok, megfordítom Tinát az ellenkező irányba, és seggbe rúgom.
- Te ne akarj olyat, amilyen nekem van!

- Oké, fejezzük be. Mindketten tudjuk, hogy csinos lettél, teljesen a te stílusodnak öltözve. - feleli Tina.

- Fú, basszus tényleg! Louis nem azt mondta, hogy estélyi legyen? Hah.. - sóhajtok és leülök a fotelbe... Így most én ülök és Tina áll.

- De tényleg... De nekem már van is ötletem, hogy mit végy fel! - majd elsétált a szekrényemig, én pedig csak figyeltem a fotelból, hogyan tologatja a vállfákat sorban... 

- Végre meg van! - kiált fel, majd a kezében tartja a hófehér, két oldalon kivágott, nyakba kötős, testhosszú ruhát. A tetején egy halvány zöldes-barnás mintával díszítve. Ezt nem rég vettem Tinával, de még egyszer sem volt rajtam. Így hát felkaptam a ruhát egy fehér csillogós tűsarkúval.

- Milyen vagyok? - pördülök meg benne mosolyogva.

- Még csodálatosabb, mint az előbb! - nyom egy puszit jobb arcomra Tina.

- Juj, köszi! De tutira? - nézek rá aggódó fejjel.

- Tuti-Fruttira! - kacsint egyet. 

- Oké, remélem is! - mosolygok egy nagyot.

- Na most pedig had csináljak egy képet rólad kint! - veszi elő telefonját.

- Jó, de nehogy feltedd a netre, még valaki olyan meglátná, akinek hamar lenne! - hablatyolok.

- Oké, akkor majd holnap reggel. - mosolyog. - Vagy majd ha elmentél. - nevet egyet.

- Oké... - majd beálltam, és kész lett a kép. A hajamon és a sminken, ékszeren - ami ezúttal csak egy nem feltűnő fehér gyöngy fülbevaló- nem változtattunk. Csak a ruhán és a cipőn.

- Eeeeeez nagyon jó lett! Imádom, hogy imádsz előttem pózolni. - mutatott like jelet a mutató ujjaival, majd eltette a farmer zsebébe a telefonját.

- Oké... - majd sóhajtok egyet.

- Na menjünk vissza a házba, kicsit hűvös van idekint. - mondja Tina.
- Oké...- mondom újra.
- Jaj na hagyd abba ezt az okézást! - lök meg egy kicsit csípőből Tina.
- Hah.. - gúnyolódok - jól van. - lököm meg én is. - Csak kicsit máshol jár az eszem.. -bámulok magam elé.
- Már is a randin agyalsz? Vagy min? - kérdez Tina.
- Nem tudom... Csak nem figyelek... - válaszoltam, majd rögtön ezután, azt vettem észre, hogy egy fekete Range Rover dudál előttünk és Harry bukkan ki a kormány mögül.
- Hello szépségek! Így várakoztok rám? - nevet.
- Tina fényképezkedni akart... kint- mesélem.
- Nagyon jó lett! - örül Tina.
- Élőben biztosan jobb! Csinos vagy ma este drága. - húzza fél mosolyra száját majd nevet Haz.

- Köszi. - jövök még mindig egy kicsit zavarba és mosolygok a föld felé.
- Na figyeljetek! - nyújtózkodik egy nagyot Christina- Én akkor megyek. - kimondja, majd megölel egy kicsit nyújtózkodva, mert ugye magassarkú van rajtam. - Te meg Harry - megy Harryhez, majd megfogja a vállát - ne rontsd el ezt a lehetőséget, mert nem akarok megint úgy kelni mint ma reggel. - mosolyog gúnyosan Tina majd bólogat. Harry egy kicsit ijesztően nézett. - Akkor jó szórakozást! - még vissza mosolygott az ajtóból és becsukta.
- Akkor újra ketten... - néztem rá olyan "Hé, mizu?" tekintettel.
- Hiányoztál. - jön közel hozzám és átölel a hosszú karjaival. Szinte teljesen olyan "elkicsinylés" érzésem van mellette. Bár magassarkúban már nem annyira.
- Nekem is. - mosolygok a vállgödrébe - majd egy kicsit eltávolodok tőle - ugye tudod, hogy így már majdnem olyan magas vagyok, mint te? - mosolygok rá és megérintem cuki orrát. Mosolyog Harold is.
- Csak egy fél fejjel vagyok nálad nagyobb. - néz rám gonoszan.
- Jut eszembe, lesz mit magyaráznod. - nézek rá komolyan, ő meg mintha olyan könnyedén venné az ügyet.
- Hidd el, nem lesz több 5 percnél. - mosolyog titokzatosan.

*Tina szemszöge*

Már vagy fél órája, hogy Elie elhúzta a csíkot Harryvel és én meg itt nézem a Koszorúslányokat. Éppen az a rész van amikor a repülőn ülnek és Annie-nek egy nő beszél, valami tök hülyeségről

amikor valaki kopog. Megyek ajtót nyitni, de megint kopognak. 

- Jól van, megyek mááár! - kiabálok. 

Kinyitom az ajtót, és egy megázott Zayn áll előttem.

- Öh, szia Zayn, nem is tudtam, hogy esik. Gyere gyorsan- invitálom beljebb.

- Neked is szia Christina! - mosolyog majd beljebb "szalad", vagy inkább csak szedte a lábait gyorsabban, hogy beérjen végre az esőről.

- Nocsak, te gyalog jöttél? - kérdezem meglepődve. 

- Aha.. - ül le a fotelba.

- De miért? 

- Hát, Liam azt mondta elmegy meglátogatni Danit, majd Harry is eljött, Niall a saját házában van, Louis-t nem tudom, de valószínűleg neki is van programja... Túlságosan unatkoztam otthon, úgy gondoltam te vagy a legközelebb lakó, aki talán nem csinál semmit. Így hát lementem a garázsba, de nem volt ott a kocsim, se senkié. Utána láttam meg egy cetlit a garázs ajtón, amit Liam írt, hogy kölcsön vette a kocsimat. Így jöttem ide gyalog. - mondta, majd vett egy nagy levegőt amit aztán kifújt.

- Értem.. - bólogatok.

- Hú de sokára lehet ezt elmagyarázni... - mondta, én meg csak nevettem egyet.

- Mit akarsz csinálni? - kérdeztem, majd mellé ültem a fotel karjára.

- Nem tudom... Mit nézel a TV-ben? - kérdezi Zayn.

- Ja, hát ez DVD és koszorúslányokat. - hadartam el.

- Az jó... Még sosem láttam ezt a filmet. Kezdhetnénk ezt elölről?  - kérdezi.

én meg csak mondom, hogy - Jó, oké.. - mosolygok. Elindítom az elejéről.

- Na jó, csak szívatlak! Azért mondtam, hogy nem láttam, mert akkor megnézhetjük újra a kedvenc részemet: a legelejét... - nevet egy hatalmasat, úgy, hogy majdnem levágódik a kanapéról - átültünk a kanapéra, mikor elindult a film az elejéről -.

- Hahaha, vicces vagy.... - nyújtom ki a nyelvem, de aztán meg én is szakadok a röhögéstől. 

- Na ugye, hogy neked is tetszik ez a rész? - röhög még mindig a hasát fogva.

- Neeem! Te barom- ütök a vállába.

- Auh, ez meg miért járt? - kezdi abba hagyni a nevetést, és rám pillant.

- Mert nem volt vicces a vicced. - kamu ásítoztam.

- Na várj csak! - nevetett egyet olyan ördögien, rám ugrott és elkezdett csikizni.

- NE! ÚRISTEN! Z-ZAYN HA-AHGYD ABBA! EZ NAGYON ROSSZ! NE! HAGYD ABBA! EZ ROSSZ! - kiáltoztam teljes hangerőmből, de annyira mozogtam a csikizés alatt, hogy leestünk az ágyról, így most én vagyok Zayn felett.

- Csikis vagy? - kérdezem és nevetek közben.

- Nem. 

- Tényleg? - kérdeztem, majd elkezdtem csikizni de semmi reakció..

- Fhúú, ennek semmi értelme, te győztél! - nevetem el magam. De erre sem válaszolt csak a szemeimbe bámult... Én is az övéibe, de úgy gondoltam, hogy úgy sem azért néz annyira, hanem mert meg akar nevettetni, szóval lassan, elvettem a párnát mellőlem, ami az előbb esett le velünk, és fejbe csaptam vele gyorsan.

- Na jól van, ha így állunk! - vesz el ő is egy párnát a kanapéról és elkezd vele ütni, de nem úgy, hogy fájjon, majd szépen lassan felállít egy kézzel (de persze közbe még ver a párnával). Amikor már földet ért normálisan a lábam elengedte a karom és most már mind a ketten ütöttük egymást. A tollakkal tele volt a levegő, a szőnyeg és a bútorok is. Amikor a párnákból kifogytak a tollak, hirtelen felkapott Zayn a hátára és bevitt futva a konyhába, kinyitotta a hűtőt és kikapott belőle 2 üveg sört és egy bort.

- Kérsz egyet? - nyújt háta felé egy sört. 

- Kösz nem. 

- Vegyél, vagy meg csikizlek! - figyelmeztetett de én csak fintorogtam. - Nem úgy mint az előbb. Most úgy igazán foglak kínozni. - Én meg gyorsan kirántottam a kezéből a sört.

- Most már letehetsz. - mondtam majd letett. - Segítenél kibontani? - kérdeztem, mert már nála volt a borbontó. Csak kivette a kezemből és felbontotta. Elkezdtem inni és csak azt vettem észre, hogy a fele elfogyott.

- Jól rávettelek mi? - hajolt le a nyakamhoz és ezt suttogta.

- Hát ja.. - nevettem. - Remélem semmi bajunk nem lesz ebből... - máris kezdtem el aggódni.

- Nyugi már! Lazulj el egy kicsit! - kacsintott.

- Próbálok. - nézek rá.

- Öhm Tina, van itthon popcorn? - kérdezte Zayn.

- Igen, ott van a pulton készen létben, csak éppen nem ettem még belőle. - nevettem, mert el is felejtettem, hogy megcsináltam a popcorn-t a film előtt. Rátekintett a kukoricára, elvette a tállal együtt és elkezdett vele dobálni engem, egészen ezt az egész házon át, mert nem tudtam előle elmenekülni. Amikor kifogyott, már teljesen hatott ránk az alkohol. Zayn rám nézett újra, én is rá, majd felkapott az ölébe, elkezdett vadul csókolni, majd kérdezte:

- Merre van a szobád? - kérdezte csókolózás közben.

- Meleten. - mondtam, majd már meg is értette, hogy ezzel emeletet akartam mondani. Elindult fel a lépcsőn, kicsit bajlódott vele, de felértünk 1-2 perc után, és benyitott a szobámba. 

Ledöntött a szobában középen elterülő franciaágyamra, rám terült izmos testével... Csókolt egyre vadabban, aztán már nem bírtam ki... Elkezdtem kigombolni az ingét.........